„A legelhízottabb európai ország”

2020, április 27 - 11:07
Miközben a Föld lakosai közül 650 millió elhízott, addig az éhezők száma 817 millió. A hazai közhiedelemmel ellentétben az élelmiszer-pazarlás nem csupán a gazdag országok problémája, bizony Magyarországon is sok ennivalót dobnak a szemétbe.

Napjaink fogyasztói társadalmában egyszerre van jelen a gazdagság és a szegénység, a takarékoskodás igénye és a pazarlás, a túlsúlyosság és az éhezés, a tudatosság igénye és az emocionális döntések garmadája – hangsúlyozza Szűcs Róbert Sándor, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének főiskolai docense.

A szakember kifejtette: ez egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint 2016-ban nem kevesebb, mint 1,9 milliárd 18 év fölötti túlsúlyos ember élt a Földön. Közülük 650 millióan tartoztak az elhízottak közé. A WHO 2014-es felmérése alapján különösen súlyos ez a probléma Európában, ahol a felnőtt korú lakosság több mint fele a túlsúlyosak és elhízottak közé sorolható.

Különösen drámai a helyzet hazánkban, ahol 2014-ben az átlagos túlsúlyossági ráta 62,3 százalék volt a felnőtt korú lakosság körében. A nők 31,5 százaléka, míg a férfiak 28,2 százaléka volt elhízott. A magyarországi adatok a 4. legrosszabbak a világon, az Egyesült Államok, Új-Zéland, Mexikó mögött mi következünk a rangsorban; vagyis a teljes népességhez viszonyítva Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya az európai országok között. Miközben a fejlett országokban komoly egészségügyi problémákat okoz az elhízottság és túlsúlyosság, addig 2017-ben 821 millió ember éhezett a Földön, számuk visszatért a tíz évvel ezelőtti szintre.


Szűcs Róbert Sándor szerint a fejlett országokban egyre nagyobb probléma az élelmiszer-pazarlás vagyis, hogy olyan ételeket is szemétbe dobnak, amiket még meg lehetne enni. Egy 2018-as nemzetközi kutatás szerint az Európai Unió tagállami közül ez leginkább az Egyesült Királyságot jellemzi, ahol 137 kg/fő/év, Luxemburgban 133 kg/fő/év, Hollandiában 113 kg/fő/év ez az érték. Szintén nem dicsekedhetnek Dániában (91 kg/fő/év), Belgiumban (89 kg/fő/év) és Írországban (69 kg/fő/év) teljesítménnyel. Becslés alapján az átlagnál kevesebb élelmiszer-hulladékot állítanak elő a spanyolok (49 kg/fő/év); a finnek (41 kg/fő/év) és a magyar fogyasztók is (39 kg/fő/év) mennyiségekkel.

Egyes hazai kutatók szerint Magyarországon ez az érték eléri a 68 kg/fő/évet. Egy átlagos magyar család a becslések alapján évente körülbelül 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki. Komoly „számháború” zajlik, mivel a témában eddig kevés vizsgálatot végeztek, s azok is egészen nagy kilengéseket mutatnak.

Szűcs Róbert Sándor 918 fő bevonásával kérdőíves kutatást végzett a témáról. A mintában a legnagyobb arányban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kitöltők voltak (39,1 százalék), de Pest megye (24,5 százalék), Bács-Kiskun megye (20 százalék), Békés megye (5,9 százalék), illetve Csongrád megye (5,2 százalék) lakosai is képviseltették magukat.

A megkérdezettek szerint leginkább a kenyeret pazarolják el, ezt követte sorrendben az otthon főtt étel, majd a kifli/zsömle, illetve a felvágottak. Kiderült, hogy a jövedelemszint emelkedésével a tudatos élelmiszer felhasználás csökken, a pazarlás mértéke pedig emelkedik.

A pazarlás okaként a megkérdezettek egyebek mellett ezt fogalmaztak meg: „pontatlanul tervezzük a fogyasztást”, „törekszünk a biztonságra”, „elcsábulunk az üzletekben”, a „kiszerelési egységek túl nagyok”, „az akciós újság hatására vásárolunk”, „keressük a promóciós csomagolást”, illetve „a médiában megjelenő reklámok hatására vásárolunk túlzottan”.A válaszokat vizsgálva úgy tűnt, mintha a fogyasztók kissé ártatlanul szemlélnék az élelmiszerek romlását, egyfajta külső szereplőként, amiben nekik alig van szerepük. A felhasználók olvasatában „az rendben van, hogy többet vettem a kelleténél, de a hibás az élelmiszer, mert az gyorsan és váratlanul romlott meg” - olvasható főiskolai docens kutatási eredményeiben.

A szakember arra a következtetésre jutott, bármennyire is szeretjük azt gondolni magunkról, hogy tudatos fogyasztók vagyunk, ez a kijelentés általánosságban nem igaz.

- Erre kiváló példa, hogy a koronavírus hazai megjelenésekor élelmiszer-felvásárlási láz tört ki. Majd néhány napja bejárták a közösségi médiát azok a fotók, amelyek a túlzott felhalmozás következményeit mutatják be vagyis, hogy néhol bontatlan csomagolásban lévő élelmiszereket dobnak most a kukába. Ilyet egy tudatos felhasználásra törekvő fogyasztó nem tesz – tette hozzá Szűcs Róbert Sándor.


Sajtóiroda – OCs


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.