Fenntartható jövő?

2021, január 25 - 12:05
Lehetséges-e gazdasági növekedés a környezet további terhelése nélkül? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék, valamint az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola online fórumán.

Az esemény főszervezője, Dombi Mihály, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék adjunktusa elmondta: a fórum résztvevői a környezeti kérdésekhez kapcsolódó kutatásokról, azok eredményeiről beszéltek, egyebek mellett azzal a céllal, hogy a kutatói utánpótlást jelentő PhD-hallgatók munkáját segítsék.

– A kulcskérdés, miként lehet elmozdulni a fenntarthatóság felé. Megoldható-e, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, lehetséges-e gazdasági növekedés a környezet további terhelése nélkül – tette fel a kérdést az egyik előadó, Karcagi-Kováts Andrea, az idén 10 éves DE Környezetgazdaságtan Tanszék adjunktusa. Kiemelte, hogy manapság az intézmény Gazdaságtudományi Karának szinte minden szakán oktatnak környezetgazdaságtani tantárgyakat.

Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa a hazai környezetgazdaságtan kezdeteiről tartott elődásában elmondta: 1971-ben jelent meg Jócsik Lajos Öngyilkos civilizáció című könyve, melyben a hazai falvakban végzett kutatásainak eredményeit összegezve arra jutott, hogy a lineáris gazdasági logika nem működik, helyette körkörös gazdaságot kellene létrehozni (bár ez utóbbit ő másképpen nevezte). Jócsik Lajos arról is írt a kötetben, hogy bár a Római Klub nulla növekedést javasolt akkoriban a világnak, ő ezzel nem ért egyet, szerinte a nyomort ugyanis nem lehet konzerválni.

Zilahy Gyula, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének vezetője hozzátette: a környezetgazdaságtan-oktatás gyökerei nagyjából három évtizedre nyúlnak vissza hazánkban. Ezen tudományág képviselőinek azóta sikerült elérni, hogy a környezeti szempontokat is figyelembe vevő gondolkodásmód sokfelé elterjedt.

– Manapság már sok cég állítja, hogy az ő termékük környezetbarát, hogy aztán tényleg így van-e az egy másik kérdés – osztotta meg aggodalmait. Kijelentette: az ökoszisztémákat tekintve, globálisan sokkal rosszabbul állunk, mint ahol tarthatnánk, részeredményeket elsősorban a lokális problémák megoldásában érünk el.

Hizó Ferenc, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a fórumon a hulladékgazdálkodási ágazat átalakításáról tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy ebben a tekintetben szemléletváltoztatásra törekszenek, a fenntarthatóságot és a körforgásos gazdaságra történő átállást helyezik előtérbe. Miközben arra ösztönöznek, hogy minél kevesebb szemét képződjön, a hulladékra nyersanyagként tekintenek. Elmondta: az állam, az önkormányzatok és a civil szféra összefogásával megkezdődött az országban az illegális hulladéklerakók felszámolása, és következő lépésként a legális hulladékgyűjtő helyek számának növelése várható. Az elért eredmények megőrzése érdekében a renitensekkel szemben új szankciókat vezetnek be – tette hozzá a helyettes államtitkár.


Sajtóiroda - OCs


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.