Mekkora családban élnek a patások?

2021, március 31 - 14:00
A párosujjú patások szociális szerveződésének alakulását, a befolyásoló tényezőket vizsgálták a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék kutatói. Az eredményeket a neves evolúcióbiológiai lapban, a Journal of Evolutionary Biology-ben publikálták.

A párosujjú patások 10 rendszertani családjának 230 faját vizsgálták a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének szakemberei legutóbbi kutatásukban. A páros ujjú patásoknak több szempontból is fontos evolúciós szerepük van.

- Háziállataink jelentős része ebből az állatcsoportból kerül ki (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske), ezért fontos megismernünk, hogy milyen viselkedési és ökológiai adaptációval rendelkeznek a vadon élő rokonfajok. Másrészt, számos antilop és szarvasfaj veszélyeztetett, a kihaláshoz közel állnak, ezen állatok viselkedésökológiai vizsgálatának rendkívül nagy természetvédelmi jelentősége van. Ha megismerjük a viselkedésüket, akkor többet tehetünk a megóvásuk érdekében is – ismertette a kutatás jelentőségét a hirek.unideb.hu-nak Székely Tamás professzor, a Debreceni Egyetem etológusa, aki kutatócsoportjával a gerincesek szaporodási viselkedése és felnőttkori ivararánya közötti összefüggéseket vizsgálja.

A mostani kutatás kiindulópontját P. J. Jarman viselkedésökológus 1974-ben a Behaviour nevű lapban megjelent, az antilopok szociális szerveződése és ökológiájuk közötti kapcsolatról szóló cikke jelentette.

- Izgalmas téma volt egy klasszikus evolúcióbiológiai vizsgálatot modern módszerekkel újraértékelni – mondta el Liker András professzor, a cikk társszerzője, a Pannon Egyetem kutatócsoport-vezetője. Hozzátette: az eredmények megerősítették Jarman úttörő megfigyeléseit a patások szociális rendszereiről, emellett új eredményeket is kaptunk.

Az összehasonlító biológiai vizsgálat során 230 párosujjú patás faj – az afrikai antilopoktól, a teveféléken át a kecske- és marhafélékig – sajátosságait vetették össze a kutatók.

- Vizsgáltuk és kategorizáltuk az élőhelyeket, hogy nyílt szavanna vagy zártabb, fás, bokros terület, a táplálkozási módot, hogy legelő állat, vagy éppen mindenevő, a csoportméretet, az együttélési formát, hogy monogám, vagy poligám, illetve, hogy milyen a méretbeli különbség aránya az adott faj hímjeinél és nőstényeinél – sorolta Szemán Karola, a publikáció első szerzője, a DE TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének PhD-hallgatója.

A szakemberek azt már ismerték, hogy az első párosujjú patások még kisebb testűek voltak, és az erdőkben éltek, majd fokozatosan vándoroltak át a nyíltabb területekre.

- A filogenetikai analízist követően sikerült a folyamatot lemodellezni. Ezeknél az állatoknál az élőhelyváltás (az erdőkből átvándoroltak a szavannás legelőkre) párhuzamosan zajlott a testméretváltozással. A megváltozott testnövekedés és metabolikus rendszer miatt átalakult a szociális viselkedés is. Az élőhelyváltozás miatt táplálkozási és szociális stratégiát kellett váltani. A kutatás nyomán bebizonyosodott, hogy a fajok ökológiája (hol élnek, mivel táplálkoznak) a legfőbb befolyásoló tényezője annak, hogy mekkora csoportban élnek az állatok. A legelő párosujjú patásoknál minél nyíltabb a terület, annál nagyobb csoportban élnek. Minél nagyobb a csoport, annál jellemzőbb a poligámia és nagyobb a méretkülönbség a hímek és nőstények között, utóbbi meghatározza a hímek közötti versengés fokát is, gyakran előfordulhat, hogy csak bizonyos hímek szaporodhatnak – magyarázza Szemán Karola. Hozzátette: a kutatás eredményeinek fontos szerepe lehet a fajvédelemben, illetve támpontot adhat más fajok életmódbeli sajátosságainak feltárásához. 

A kutatás eredményeit az evolúcióbiológiával foglalkozó neves lapban, a Journal of Evolutionary Biology-ben publikálták.

Sajtóiroda - TPL


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.