Új eljárással a burgonyavírus ellen

2018, április 5 - 10:39
A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének Biotechnológiai Laboratóriumában olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel a vírusfertőzött burgonya-alapanyagokból nagy hatékonysággal lehet vírusmentes szaporítóanyagot előállítani.

A burgonyát több mint 30 féle vírus fertőzheti, ezek közül a legelterjedtebbek a burgonya levélsodró, az Y, az X, az A, az M és az S vírusok. A különböző kórokozók által okozott tünetek nagyon változatosak lehetnek, kifejlődésüket számos környezeti tényező befolyásolja, valamint jelentős szerepe van a burgonyafajtának is. A fertőzött növény gyakran tünetmentes, különösen M- és S-vírusfertőzöttség esetén, ugyanakkor egyéb vírusokkal való együttes fertőződést követően a termésveszteség akár 80 százalék is lehet.

- Egyes vírusok – például a levélsodró vírus – nem találhatók meg a merisztémában. Ha a fertőzött növényről osztódó szövetet izolálunk, majd arról szövettenyésztési technika alkalmazásával in vitro laboratóriumi körülmények között új hajtást regenerálunk, akkor levélsodró vírustól mentes törzsanyagokat kaphatunk. Bizonyos vírusok, például az X, az M vagy az S vírusok fertőzésekor a merisztéma-tenyésztés önmagában nem elegendő, kombinálni kell egyéb kezeléssel: hő- vagy kemoterápiával – ismertette Dobránszki Judit, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság tudományos főigazgatója.

Burgonya esetében gyakran alkalmazzák a kemoterápiát, mely során legtöbbször egy szintetikus ribozidot (Virazol) használnak a vírusok szaporodásának gátlására. A Virazol nagyobb koncentrációban alkalmazva erősen mérgező lehet a növény számára, kisebb töménységben alkalmazva azonban csökken a hatékonysága. A kellő mennyiséggel kezelt növények mintegy egyharmada lesz vírusmentes például S vírussal való fertőzéskor.

- A Nyíregyházi Kutatóintézet Biotechnológiai Laboratóriumában számos, antivirális hatású készítményt teszteltünk különböző koncentrációkban, eltérő időtartamban, önmagukban, illetve Virazollal kombináltan. Olyan módszereket dolgoztunk ki, melyekkel csaknem 90 százalékos vírusmentességet tudunk elérni M vírus, illetve kb. 70 százalékos hatékonyságot S vírus fertőzöttség esetén. A leghatékonyabb módszer leírására benyújtottuk nemzeti szabadalom igényünket – tette hozzá Dobránszki Judit.

A vírusmentesítési módszereket a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül fejlesztették ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet laboratóriumának kutatói.


 

Sajtóiroda - TH

 

 


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.