Válasz a madarak szerelmi életére

2018, április 20 - 13:10
A Debreceni Egyetem vezeti azt a nemzetközi kutatási programot, amely az evolúcióbiológia terén hozhat jelentős eredményeket. Az Élvonal kiválósági pályázat keretében 229 millió forintból megvalósuló program nyitókonferenciáján tíz ország kutatói tanácskoznak.

Az új-kaledóniai varjak szociális rendszeréről, a békák utógondozási szokásairól, a zebrahalak különleges szaporodásáról, az ivararány és a nemi szerepek evolúciójáról, valamint a párválasztási szokások és a várható élettartam összefüggéseiről is szó lesz azon a négynapos konferencián, amely az első lépése az új evolúcióbiológiai kutatócsoport megalapításának. A tanácskozás megnyitóját csütörtökön tartották a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontjában.

Székely Tamás etológus, a Debreceni Egyetem professzora évtizedek óta kutatja a nemi szerepek evolúcióját. Húsz évvel ezelőtt még csak a Dél-Alföldön és a Hortobágyon vizsgálták a partimadarakat, mára viszont már a világ tíz országában dolgoznak.

- Minket elsősorban a partimadarak – lilék, cankók és rokonfajaik – szociális viselkedése, szaporodása érdekel. A szakemberek mellett a laikusok számára is érdekes, hogy miért van az, hogy egyes madarak ragaszkodnak a párjukhoz, mások viszont időről időre újat választanak. Ennek szeretnénk megérteni az evolúciós hátterét. Ugyanakkor ezek a kutatások jelentősek a természetvédelem szempontjából is, hiszen a szaporodás, utódgondozás határozza meg a populációk és azon keresztül a fajok fennmaradását, ami alapvető a biodiverzitás megőrzése szempontjából. Így ez a program az evolúcióbiológiai alapkutatási célok mellett a környezeti fenntarthatóság kutatásához és természetvédelmi gyakorlatok kialakításához is hozzájárulhat – fejtette ki Székely Tamás professzor a csütörtöki megnyitón.

A most induló ötéves kutatásban – amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal legkiválóbb felfedező kutatásokat támogató Élvonal – Kutatói kiválósági programjába is bekerült – a partimadarak szaporodásának ökológiai, demográfiai és genetikai jellemzőit vizsgálják majd.

Az etológus hozzátette: a kutatási program a jövő kutatógenerációjának elindulását is segíti azáltal, hogy azok a fiatal kutatók, akik részt vesznek benne, a világ élvonalába tartozó kutatásokat végezhetnek, így nemzetközi szinten nőhet a versenyképességük.

A konferencia megnyitóján részt vett Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, aki köszöntőjében példaértékűnek nevezte a hortobágyi tanácskozást.

- Ez a konferencia, ahova 10 országból a világ legkiemelkedőbb evolúcióbiológiai szakemberei jöttek el, jól mutatja, hogy ennek a programnak mekkora vonzereje lehet. Amellett, hogy a szakterület legnevesebb kutatói magyar szakemberekkel cserélnek tapasztalatot, elviszik a rendezvény és a magyar tudományos közélet hírét a nagyvilágba. Ahogy szoktam mondani: egy nemzet annyit kap a világ tudományából, amennyit hozzá tesz – fogalmazott Pálinkás József.

Az Élvonal – Kutatói kiválósági program első fordulójában 48 pályázatból 12 kutatócsoport – köztük a Debreceni Egyetemen alakuló szervezet – támogatásáról döntött a testület, összesen 3 milliárd forint értékben.

- A program sikerét bizonyítja, hogy az első körben támogatott csoportok közül az egyik már elnyerte az Európai Unió Európai Kutatási Tanácsának úgynevezett „Advanced Grants”-jét, ami egy több mint 2 millió eurós támogatás. Remélem, még számos olyan kutató és program lesz, aki ilyen sikereket ér el, s olyan eredmények születnek, amelyeket a világ tudományos élete a legmagasabb szinten jegyez. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy magyar kutató Nobel-díjat kapjon, vannak ma Magyarországon olyan fiatal kutatók, akikben látom a lehetőséget – jelentette ki Pálinkás József.

Az elnök nyitóelőadásában bemutatta a hazai kutatási finanszírozási rendszert, s ennek kapcsán kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem a legeredményesebb felsőoktatási intézmény a hivatal pályázatain.

- A Debreceni Egyetem mintegy 40 nyertes pályázattal és 28,4 milliárd forinttal vezeti a listát, számos területen: a kutatási témapályázatoktól az olyan nagy programokig, mint például a FIEK. Remélem, hogy ezek a források hozzájárulnak a fejlődéséhez, hogy még jobb helyezést érjen el a világ egyetemei között – hangsúlyozta Pálinkás József.


Az Élvonal programra 2018-ban is tematikai korlátozás nélkül lehet pályázni. A felhívásra valamennyi tudományterületről a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő vezető kutatók pályázatait várja az NKFI Hivatal. Olyan kutatókat, akik nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos hatást kiváltó eredményeket értek el, szakterületük formálóivá váltak és iskolateremtő szerepet vállalva a fiatal kutatói közösség bővítéséhez is hozzájárulnak.

A pályázó vezető kutatónak a tudományterületén a nemzetközi mezőny legjobb 10%-ába kell tartoznia és jelentős kutatási, témavezetési tapasztalattal kell rendelkeznie. A 2018-ban kezdődő projektek közül tavaly elsőként 12 nemzetközileg jegyzett alapkutatási projekt vezető kutatója nyert ilyen támogatást, szakterületük az agykutatástól a matematikán, pszichológián át a sejtbiológiáig terjed. Az elnyert támogatás a 2019-2023 közötti öt évre szól, melynek lejárta után az addigi kedvezményezettek megint csak nyílt versenyben mérkőzhetnek meg az új aspiránsokkal.

Sajtóiroda - TPL
 


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.