Mérnöki munka: kreativitás+szabadság

2018, október 15 - 16:10
Az Ipar Napjai díszvendégeként Anisits Ferenc magyar fejlesztőmérnök, a BMW 30 éve használt dízelmotorjának megalkotója, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára tartott előadást pénteken a Műszaki Karon.

A „Műszaki akadémia a társadalom szolgálatában” című előadás aktualitása többszörös, hiszen ez volt egyben a címzetes egyetemi tanár székfoglalója, azon a napon, amelyen Debrecen és a BMW megkötötte az új gyár alakításáról szóló szerződést az egyetem Főépületében.

- Gépészmérnöki alapszak, járműipari folyamattervező specializáció indításáról döntött a Debreceni Egyetem – idézte fel a 2014. szeptemberi eseményeket köszöntőjében Pintér Ákos. Az intézmény általános rektorhelyettese hangsúlyozta: bár még csak szóbeszéd volt, de már akkoriban sejteni lehetett, hogy hatalmas harc van kibontakozóban. Győr – Audi, Kecskemét – Mercedes, Szentgotthárd – Opel. De a nagy kérdés ez volt: hova megy a BMW? Ez mára eldöntött kérdés – jelentette ki a rektorhelyettes, aki felidézte a magyar-bajor kapcsolatok alakulását, kiemelve a Debreceni Egyetem szerepét, ahol hamarosan kormánybiztosi hivatal nyílik a műszaki fejlesztés támogatására, és amely intézmény címzetes egyetemi tanárai sorába fogadta Anisits Ferencet, aki történelmet írva BMW-t hozott létre a dieselből.



Anisits Ferenc előadását az ipari forradalom és az azt követő időszak eredményeinek, sikereinek áttekintésével kezdte, hangsúlyozva, hogy ez volt az a korszak, amikor a természettudományoktól különvált a műszaki, mérnöki tudomány.

- A műszaki kifejezés a görög techné szóra vezethető vissza, ami a mesterség művésziességét jelenti. Ezt ma profizmusnak nevezik. Míg a természettudományok a világ megismerésére irányultak, az alkalmazott kutatás arra, hogyan lehet a tudást a gyakorlatban alkalmazni. A műszaki tudományok értékét az egyértelműség, az átláthatóság, az objektivitás és az újdonság adja. Ezért a cél a mérnöki tudományban nem a tudásszerzés, hanem a tudás mint eszköz használata, hogy valami hasznosat teremtsünk. Ezért nem folytatnak ma a nagy cégek – nemcsak az autógyártók – alapkutatást, hanem kizárólag alkalmazott kutatást – hangsúlyozta az előadó.

A fejlődés útját a Műszaki Akadémiák létrehozásában látja Anisits Ferenc, aki előadásában kifejtette: ez a testület a szakértők, a tudósok kompetenciaközpontja, ahol a tagság feltétele a tudományos teljesítmény és a nemzetközi elismertség. Küldetése: tudományos alapú, a fenntartható fejlődés elvére épülő, közjó-orientált, politikai-társadalmi tanácsadás a technológiai vonatkozású jövőkérdésekre.

- Kizárólag alapkutatásra nem lehet innovációt építeni. A mérnökök a társadalom elvárásait és az értékesítés lehetőségeit veszik figyelembe, olyan céltudatos munkát végeznek, amelyek projektek keretében valósulnak meg. Érdekeket, érdekeltségeket kell figyelembe venni, szem előtt tartani az alternatívákat, mint ahogyan a kockázatokat is. Ugyanakkor nem ismerem azt a szót, hogy probléma – feladat van és feladatmegoldás, amire válaszokat keresünk – jelentette ki a fejlesztőmérnök. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy milyen veszélyei vannak a számítástechnika túlzott alkalmazásának. A mai fiatalság koncentrációs képessége – ahogy fogalmazott – az aranyhal nívója alá esik.



Előadásában kitÉrt a bürokrácia hatásaira is, hisz – mint többször kijelentette – a mérnöki munka elsősorban kreativitásra épül. Ugyanakkor fontos a szabályok betartása, hiszen egy autó konstrukciójánál mintegy kétezer(!) törvényt kell betartani. Ehhez bürokraták szükségesek, de a kreativitáshoz szabadság kell. Szorgalmazta, hogy Magyarországon is minél előbb létrejöjjön a mérnöki akadémia.

- Valamikor a Kárpát-medence a zsenik bölcsője volt, most az innovációt tekintve a rangsor utolsó harmadába csúsztunk. Fontos a minőségi felsőoktatás, ahol a tudás, és nem a „papír” megszerzése a cél, emellett a tudományos élet fellendítésére fel kellene venni a kapcsolatot külföldi kutatóintézetekkel, és a közös munkába be kell vonni a kis- és középvállalkozásokat is, mindezzel hozzájárulva az ország innovációs teljesítményének növeléséhez – javasolta a professzor.

Anisits Ferenc előadása ide kattintva meghallgatható.

Sajtóiroda – BZs

 



Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.