Informatika a bölcsészettudományban

2019, február 8 - 12:11
A számítógépes eszközökkel történő kutatás népszerűsítése volt a témája a „Korpuszok, nyelvtechnológiai eszközök és kísérletes módszerek a bölcsészet- és társadalomtudományokban” című konferenciának, melyet csütörtökön tartott a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara.

A Debreceni Egyetemen több olyan kutatócsoport is működik, amely munkája eredményét digitalizált korpuszok formájában is a szakmai közönség elé tárja. Ezek a bölcsészet- és társadalomtudomány széles spektrumát átfogó adatbázisok a „Debreceni Bölcsészettudományi Adatbázis” (DEBA) projekt keretében váltak elérhetővé. A mostani workshopon ezek közül kettőt – az Angol Nyelvészeti Tanszéken fejlesztett HG1 Treebankot és az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéken fejlesztett HuComTech Multimodális Korpuszt – ismerhetett meg a szakmai közönség csütörtökön az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában rendezett tanácskozáson, amelyre Szegedről, Budapestről és Debrecenből érkeztek résztvevők.



- Napjaink haladó szellemű nyelvészeti kutatásaiban felértékelődik a technikai eszközök használata – fogalmazott köszöntőjében Laczkó Tibor, a Debreceni Egyetem Angol-Amerika Intézetének igazgatója. Az MTA DAB Irodalom- és Nyelvtudományi Szakbizottság Nyelvtudományi Munkabizottságának elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy a különböző nyelvtechnológiai műhelyek bekapcsolódjanak a hazai és a nemzetközi vérkeringésbe, a nyelvtörténeti adatok feldolgozásával, valamint a kihalóban lévő nyelvek megőrzésével, ezzel is alapot teremtve az alapkutatások és az alkalmazott kutatások számára. Kiemelte: a cél, hogy az ország különböző egyetemein azonos területen működő oktatók, hallgatók megismerjék egymás munkáját, eredményeit, ugyanakkor felhívják a fiatal kutatók figyelmét a nyelvtechnológiában rejlő lehetőségekre, a tudományos ismeretterjesztés küldetésének fontosságára, orientálva ezzel a fiatalokat a tudományos munka irányába.



- Az információtechnológia robbanásszerű fejlődése nem csupán a közvetlenül érintett szakterületek, de a bölcsészettudomány számára is új módszertani kihívásokat és kutatási lehetőségeket teremt, amelyekben az adat, a számítógép és a kísérlet a tudományos eszköztár nélkülözhetetlen, központi elemét jelentik. A nyelvtudományban – és a humán tudományokban általában – az adat többnyire mindig valamilyen természetes nyelvű szöveg vagy hanganyag formájában jelentkezik, amelyek számítógépes feldolgozására, digitális térben való reprezentálására a nyelv- és beszédtechnológia nyújt hatékony eszközöket. Így az adott szakterület által kidolgozott elméleti modellek, hipotézisek kvantitatív módszerekkel is könnyen ellenőrizhetővé, az eredmények interdiszciplínáris és alkalmazott kutatásokban is felhasználhatóvá válhatnak – fogalmazott a program szervezője Szekrényes István, a BTK Filozófia Tanszék tanársegéde.


A rendezvény a Debreceni Egyetem Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és az MTA Nyelvtudományi Intézete, valamint az MTA DAB Irodalom és Nyelvtudományi Szakbizottság Nyelvtudományi Munkabizottságának közreműködésével valósult meg.

Sajtóiroda - BZs

 


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.