Miért kell védenünk a magyar földet?

2020, március 6 - 15:48
Komoly vita zajlik hazánk, illetve az Európai Unió között arról, hogy Magyarországon vásárolhassanak-e földet azok, akik nem itt élnek, gazdálkodnak és csak befektetésként tekintenek a termőföldre. Erről beszélt a Debreceni Egyetemen az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára.

Szinay Attila az Állam- és Jogtudományi Karon tartottelőadásban felidézte: Magyarországon 1990 óta 12 Balatonnak megfelelő, 700 ezer hektár termőföldet vontak ki a mezőgazdasági művelésből, mely területeket elsősorban városok, ipari parkok, utak foglalták el.

- Debrecenben ez azért is érdekes, mert miközben örömteli, hogy ide költözik a BMW autógyár, - mely várhatóan több ezer embernek ad majd munkát – eközben zöldmezős beruházásként termőföldeket használnak fel – hangsúlyozta az államtitkár.

Kifejtette: hazánkban az átlagos földbirtok méret mindössze 2,2 hektár, ami nagyon elaprózódott birtokrendszerre utal. A széttöredezettség akadályozza a modern precíziós gazdálkodást, az öntözést, és általában az eredményes gazdálkodást. A tulajdonosok száma 2,8 millió, viszont ebből 1,8 millióan bérbe adják területeiket. A szakember szerint ezzel az a gond, hogy a bérbeadók a bérleti díjat általában nem a mezőgazdaságba forgatják vissza, illetve a bérleti díjat a szereplők továbbhárítják a termelési láncolatban, így azt végső soron a terméket megvásárló fogyasztók fizetik meg.

Hazánkban jelenleg csaknem 200 ezren dolgoznak hivatásszerűen a mezőgazdaságban, akiknek az átlagéletkora sajnos folyamatosan emelkedik. Ráadásul magas közöttük a szakmai végzettséggel nem rendelkezők aránya. 2013-ban a  földtörvény megalkotásakor a kevés nagy mezőgazdasági termelőszervezet sok termőföldet használt, míg a kisebb gazdaságok az életképesség határán egyensúlyoztak. A kormányzat célja ezért a kis- és közepes gazdaságok megerősítése lett.

Az államtitkár kitért arra, hogy a magyar termőföldárak ugyan sokat emelkedtek az utóbbi évtizedekben, de például Hollandiában egy hektár föld ára ma akár a hússzorosa is lehet a hazainak. Az államtitkár hozzátette: a 2016-ban elindított „Földet a Gazdáknak Program!”  eredményeként 25-30 százalékkal nőttek az árak.

– Mivel a különbség aránya nem csökken az uniós csatlakozás óta, Magyarország ideális kiskert lenne Nyugat-Európa számára, hiszen óriási igény és tőke áll készenlétben a jó minőségű hazai termőföld megvásárlására – fogalmazott Szinay Attila.
 

Arról is beszélt, hogy az Európai Unió két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A hazai jog 1994 óta tiltja, hogy külföldi magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok földet vegyenek nálunk. Ezt a tilalmat játszották ki egyesek ügyvédi segítséggel úgy, hogy a vásárlástól eltiltott személyek több évtizedre szóló, esetleg holtig tartó haszonélvezeti jogot szereztek. Az így bejegyzett haszonélvezeti jogokat az új földtörvény hatálybalépésével (2014-ben) azonban törölték az ingatlan-nyilvántartásból.


Az ügy a luxemburgi bíróság elé került, mely olyan határozatot hozott, hogy a nem közeli hozzátartozók javára bejegyzett haszonélvezeti jogok törlésével Magyarország egyrészt akadályozta a tőke szabad áramlását, másrészt megsértette az Unió Alapjogi Chartáját. A bírósági arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden egyes korábban törölt haszonélvezeti bejegyzést egyenként kellett volna megvizsgálni. Mivel ez nem történt meg előírták, hogy alapesetben mindenkinek vissza kell jegyezni ezen jogát. Az ítélet konkrét végrehajtásával kapcsolatos tárgyalások jelenleg is folynak.
Szinay Attila kiemelte: az Európai Unió régi tagországainak nagy része maga is különböző jogi eszközökkel igyekszik a spekulatív befektetői földszerzést akadályozni, inkább a saját, helyben élő gazdáikat hozzák helyzetbe.

– Véleményem szerint nem álmodozhat senki arról, hogy Franciaországban szőlőtulajdonos lesz, mert vagy a jog, vagy a piac ki fogja szorítani onnan. Azonban a „régi EU" tagországok törvényi szabályozását az Unió Bizottsága nem vizsgálja – magyarázta.

Az államtitkár szerint, ha más közép-kelet európai országokhoz hasonlóan mi is lehetővé tennénk, hogy a jogi személyek földet vásároljanak nálunk, a gyakorta bonyolult céghálók miatt egy idő után nehéz lenne kideríteni, hogy ki is a valódi tulajdonos.

- Amennyiben megengednénk a cégek földtulajdonosként való belépését a földpiacra, előbb utóbb (akár Európán kívüli befektetők is) minden földet megvennének, mert mérhetetlen mennyiségű pénz áll a rendelkezésükre. Attól kezdve a földművesből csak alkalmazott, lényegében munkás lenne, a falvak kiürülnének, az ott élők inkább beköltöznének a városokba – összegzett az  Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, aki németországi tapasztalatok alapján emelte ki a nyugat-európai földpiac változásának kedvezőtlen társadalmi-szociológiai hatását.

Sajtóiroda - OCs

 


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.